Priszlopi kolostor

Priszlopi kolostor – a spiritualitás és történelem szentélye a Hátszegi-medence szívében

Történelem és alapítók

A Priszlopi kolostor, amely a Hunyad megyei Felsőszilvás falu közelében található, Erdély egyik legrégebbi monostori települése. Bár keletkezésének pontos időpontja homályba vész, feltételezések szerint a középkorban a Ciula-vidéki román nemesek alapították. Első közvetett írásos említése 1360-ból származik, ám a jelenlegi templom, amely műemlék (kód: HD-II-m-A-03447), a 16. századból datálódik. 1564-ben Zamfira hercegnő, Mózes havasalföldi vajda leánya, „alapjaitól” újjáépítette a kolostort, megmentve azt a pusztulástól. Mint nő, Zamfira egy már meglévő kolostorra gyakorolt hatást, gazdagítva azt kegytárgyakkal és ereklyékkel, amelyek közül csak egy ikon maradt fenn az utókor számára. Törött sírköve ma is látható a kolostor területén.

A 17. században itt élt Priszlopi Szent János, egy remetés, aki a közeli barlangban alakította ki celláját, amely később zarándokhellyé vált. Ugyanebben az időszakban a kolostor egyházi iskolának adott otthont, ahol jövendőbeli papokat képeztek. A 18. században a kolostor görögkatolikus fennhatóság alá került, és Simion pitești-i festő által készített freskókat kapott, amelyekből csak töredékek maradtak fenn.

Felekezeti változások és jelentős személyiségek

A 20. század elején Demeter görögkatolikus püspök koordinálta a felújítási munkálatokat, 1911-ben pedig Leon Manu hieromonah, a Maria-Pócs-i orosz kolostor egykori apátja újjáélesztette a baziliánus közösséget. 1948-ban, a Román Egyesült Egyház betiltásával a kolostort az Román Ortodox Egyház vette át. Ide helyezték át Arsenie Boca szerzetest, aki később a kolostor apácaközösségének lelki vezetője lett 1959-ig, amikor a kommunista rendszer felszámolta az intézményt. Sírja, amely a kolostor temetőjében található, ma is fontos zarándokhely.

Építészet és megközelítés

A kolostor temploma, amely hagyományos erdélyi stílusban épült, megőrizte a 16. századi eredeti építmény elemeit, amelyeket későbbi beavatkozások egészítettek ki. A belső térben kiemelkedik Zamfira által adományozott ikon és a 18. századi freskótöredékek. Priszlopi Szent János barlangja, amelyet a közeli sziklába vájtak, a hívők számára látogatható.

A kolostor ma apácakolostorként működik, és otthont ad a „Szent Katalin” Szerzetesi Teológiai Szemináriumnak. A megközelítés a 66-os főútról leágazó megyei úton történik, amely Felsőszilvást köti össze Hátszeggel. A látogatási időpontok és a belépési díjak a helyszínen érhetők el.